Sheltie méret
A shetlandi juhászkutya egyike azon néhány fajtának, amelyben a méretbeli hiba teljes kizárást eredményez. Ugyanakkor a fajta jelenlegi kialakulásához az elmúlt másfél évszázadban a papillonoktól és toy angol spánielektől kezdve a skót juhászig igen változatos méretű fajták járultak hozzá. A megengedett méret a fajta kialakulása folyamán változott, általában felfelé az egyszeri 12 hüvelykes (30,5 cm) maximumtól, ahogy a génállományba egyre több skót juhász került. (A valódi méretek gyakran jóval nagyobbak voltak, főleg, mikor a skót juhásszal való keresztezés elterjedt volt.) A kívánt mérettartomány azonban csak a nagyobb és kisebb fajták kiegyensúlyozásával érhető el, következésképp két megfelelő méretű szülőtől is születhetnek a kívánatosnál sokkal kisebb vagy nagyobb kölykök. Emiatt a shetlandi juhászkutya tenyésztői hajlamosak megszállottan méricskélni a kiskutyáikat, és számos növekedési diagramot dolgoztak ki, hogy megbecsülhessék az állatok felnőtt méreteit különböző életkorokban mért magasságokból. Alább a Sea Isle, Nobel és Pow vonaldiagramok láthatók.
Az egyik legrégebbi a Sea Isle diagram, Jo Parker módosításában. Ez a grafikon csak a lehetséges túlméretet ellenőrzi, és csak a legtetején jelöl egy "esetleg" területet, ahol a hat-nyolc hónapos illetve a másfél éves korukig növő fajta kutyák között különbséget tesz. (Megjegyzendő, hogy a szukák általában hamarabb fejezik be a fejlődést, így a felső vonal főként rájuk érvényes.) A zöld háromszög Macdega és Barwood 10 hét - 10 hüvelyk (25,4 cm), a kék rombusz a September Shelties 9 hét - 9 hüvelyk (22,9 cm) vízválasztóját jelzi.
Sea Isle növekedési diagram
Az utóbbi években a Nobel diagram vált népszerűvé. Ez két határvonalat tartalmaz, egyet a lehetséges túlméretre és egyet a lehetséges alulméretre, valamint egy bizonytalansági tartományt mindkét határra. Ez a grafikon nem határoz meg biztonságos sávot majd' 10 hetes korig.
Nobel növekedési diagram
A hamadik diagram kifejezetten az erős Pow (Ch Cherden Sock It To 'Em CD ROM) vérvonalú tenyészeteknek készült, Cheryl Anderson gyűjtötte statisztika alapján, melyet Nora Borgstrom küldött el nekem. Pow apja egy erősen Golden Note/Timberidge/Geonimo vérvonalú (Ch Diamond's Robert Bruce ROM) kan, anyja Page's Hill és Ch Thistlerose Arcwood Aladdin (Pocono/Thistlerose) jellegét egyesítő szuka volt.
Növekedési diagram Pow vérvonalhoz (lejjebb a hozzá tartozó súlygyarapodási diagram). A zöld és kék vonalak a kan és szuka kiskutyákra vonatkoznak
Súlygyarapodási diagram Pow vérvonalhoz
Nora Borgstrom a következőt mondta a diagramról:
"Az első típus (lassabban érő) kisebbnek tűnik, finomabb csontozatú, de feje határozott vonalú, pofája és alsó állkapcsa bőséges. Kölyöknek, sőt még kamasznak is cingárnak látszik, bundája említésre se méltó, mégis van benne valami ígéretes. Ez a típus, miután elérte a felnőttkort, sosem csúnyul meg. Tíz vagy tizenkét évesen sem hanyatlik a megjelenése, termete, és feje sohasem lesz durva vonalú. A második (gyorsabban érő) típus az, amelyik miatt néha aggódik az ember, hogy vajon jó méretű lesz-e. Nagyon gyakran a diagram felső részén helyezkednek el, vagy túl is rajta a korai növekedési időszakban, ekkor a testsúly diagrammal mérhetőek fel a lehetőségek. Ha méret tekintetében kicsit a vonal felett vannak, de a súlyuk rendben, akkor jó lesz a méret. Sosem lehet biztosra menni, különösen fiúknál nem, de pár ilyen kockázatosnak tűnő egyed után az ember elkezdi megérezni, melyikük lesz rendben, és melyikük nem. A Pow vérvonalban nem sok bakis kölyök van, de ahogy már mondtam, ha végre beérnek, utána már nem változnak. A második típusú növekedés eredményezi a "csődör" jellegű kanokat. Az első típus kevésbé szapora."A különböző sheltie vérvonalak különböző fejlődési mintát követnek, így ha bárkinek van valami információja valamely vérvonal növekedési üteméről, közzéteszem azt is. A mai sheltiek többsége természetesen számos vérvonal kombinációja, és a keresztezések (különösen a második generáció) a szülőkétől egészen eltérő mintát hozhatnak létre. Érdemes továbbá figyelembe venni a kutya magassága mellett a növekedési sebességét is a diagramon jelzetthez képest, bármelyiket használjuk is.
A magasságot a lapocka legfelső részénél mérjük, épp a nyak töve mögött. A kutya mérés közben álljon kemény, vízszintes felületen, a mellső lábai álljanak párhuzamosan, a fejét tartsa természetesen. Az ideális mérőeszköz egy állítható, kapu vagy guillotine alakú hiteles mérték, de egyetlen sheltie megmérésére a legegyszerűbb módszer egy mérőszalag vagy mérőrúd felragasztása a falra úgy, hogy a nulla érték a padlótól induljon. Vegyünk aztán egy háromszögű vonalzót vagy egy kartonból kivágott négyzetet (egy jegyettömb alja megfelel), és az egyik élét tartsuk a mérőszalaghoz a kutya fölött. A kutya mellső lábai legyenek a mérőszalag mellett, és csúsztassuk lefele a háromszöget vagy négyzetet, amíg el nem éri az állat marját. Olvassuk le a magasságot a mérőszalagról a karton alsó élénél.
Következzen némi történelmi adat a méret-problémáról.
Shetland Collie Club (1908): "a magasság nem haladhatja meg a 15 hüvelyket (38,1 cm)... A tagok 12 és 15 hüvelyk közötti kutyáit jegyzékbe kell venni."
Scottish Shetland Collie Club (1909): "magasság 12 hüvelyk (30,5 cm) körül, súly 10 és 14 font (4,5-6,4 kg) között".
A Crufts-nál bírált kutyák 1910-ben 13-16 hüvelykesek (33,0-40,6 cm) voltak vállban.
Crufts 1911: hosszabb, alacsonyabb kutyák, 10-12 hüvelyk (25,4-30,5 cm)
Scottish Shetland Collie Club (1913): ideális magasság 12 hüvelyk (30,5 cm)
English Shetland Collie Club (1914): ideális magasság 12 hüvelyk (30,5 cm)
Scottish Shetland Collie Club (1914): ideális magasság 12 hüvelyk (30,5 cm), az állandósult méret elérését 10 hónapos korra rögzítették. (Ugyanebben az évben rekesztették ki a rövid szőrű példányokat.)
English Shetland Sheepdog Club (1923): 12-15 hüvelyk (30,5-38,1 cm), az ideális magasság félúton.
American Shetland Sheepdog Association (1929): 12-15 hüvelyk (30,5-38,1 cm)
American Shetland Sheepdog Association (1934): megszavazna egy indítványt, mely szerint minden shetlandi juhászt meg kell mérni a bírálaton, és a 15 hüvelyk (38,1 cm) felettieket megfelelő büntetéssel kell sújtani. Az AKC visszautasította.
American Shetland Sheepdog Association (1936): Szóbeli megegyezés szerint nem állítanak ki 16 hüvelyk (40,6cm) feletti kutyákat.
American Shetland Sheepdog Association (1937?): A szóbeli megegyezést rögzítették, és 13 és fél hüvelyk (34,3 cm) ideális magasságot állapítottak meg.
(A fentiek Catherine Coleman a fajtáról szóló könyvében szerepelnek.)
American Shetland Sheepdog Association (1952): 13-16 hüvelyk (33,0-40,6 cm), az e fölötti illetve alatti kutyák kizárásával. Érdemes rámutatni, hogy a sheltie egyike ekkor azon kevés fajtának, ahol egyforma méretkikötések vonatkoznak kanokra és szukákra. Megemlítendő továbbá, hogy a bizottság, amely az új standardet megírta, 15 és fél hüvelykes (39,4 cm) felső határt akart. Kissé ironikus, hogy a fajta történetének nagyobb része alatt ideálisnak tartott magasságot (13,5 hüvelyk, 34,3 cm) ma a legtöbb tenyésztő túl kicsinek találná kiállításra. (Forrás: 1977-78 ASSA Kézikönyv)
English Shetland Sheepdog Club (1965): ideális magasság szukáknál 14 hüvelyk (35,6 cm) és kanoknál 14 és fél hüvelyk (36,8 cm), a még elfogadható eltérés felfelé 1 hüvelyk (2,54 cm), minden más súlyos hibának számít. A standard szövegezése megváltozott 1986-ban, a magasságot cm-ben adták meg, de maga az érték ugyanaz maradt. (Forrás: 1970 és 1990 ESSA Kézikönyv.) Az Egyesült Államokat és Kanadát kivéve majdnem minden ország ezeket a mérethatárokat használja.
Van egy példányom az 1934-es ASSA katalógusból, melyben feltüntetik a magasságokat. Következik néhány, az ideálistól több mint másfél hüvelykkel (3,8 cm) eltérő felnőtt méret:
Először kiállított kanok: 2 nevezés, mindkettő méreten belül.
Amerikai tenyésztésű kanok: 7 nevezés; 3 túlméretes (első Wee MacGregor of Anahassitt 15 1/2; negyedik Neilsland Nuffsaid 15 1/2; Rowcliffe Rip 17)
Limit kanok: 4 nevezés, 1 túlméretes (negyedik Saruh 15 1/4)
Nyílt kanok: 1 nevezés, méreten belül - Gigolo of Anahassitt 14 3/4 hüvelyk (végül fajtagyőztes)
Először kiállított szukák: 5 nevezés, 4 túlméretes (első Weetamoe o'Page's Hill 16 7/8; harmadik Cynthia 17 1/4; negyedik Topaz o'the Hills 17 7/8; Brenda 15 1/2)
Amerikai tenyésztésű szukák: 9 nevezés, 4 túlméretes (első Weetamoe o'Page's Hill 16 7/8; második Anahassitt Adoration 15 5/8; Pheemie 15 3/4; Sheltieland Sweetbriar 15 3/4)
Limit szukák: 4 nevezés, 1 túlméretes (második Ardeth of Anahassitt 15 3/4)
Nyílt szukák: 4 nevezés, 1 túlméretes (második Alice of Anahassitt 15 1/4)
A Speciálisok: Ch Mowgli ROM (15 3/8), Ch Bodachan of Clerwood (nem ismert a magassága), Ch Sprig of Houghton Hill (12 7/8) és Ch Helensdale Sapphire (15 1/2).
Sprig, akit ma kizárnának, mint méreten aluli kutyát, az egyetlen volt a három mért kan között, aki az akkori (nem érvényesített) standard (12-15 hüvelyk, ideális: 13 és fél hüvelyk) szerint méreten belül maradt.
A dőlt betűvel szedett kutyák elmaradnak a modern ROM sheltiek mögött.
Utolsó frissítés: 1997. október 29
forrás: http://bowlingsite.mcf.com/Size/size.html
Magyar fordítás: Hermelin
Lektorálta: Kata1213
